Rezeda - 2014. november 3.

Kezdés: 16.00

Elméleti óra: Mindenszentek és a Halottak Napja

Vége: 17.00

Mindenszentek ünnepe

A Mindenszentek ünnepe keresztény ünnep. A római katolikus egyház hagyományosan november első napján ünnepli, a keleti és ortodox felekezetek viszont más napokon tartják. A protestáns egyházakban katolikus hatásra részben elterjedt, de nem hivatalos ünnep. Mindenszentek az összes üdvözült lélek ünnepe, és ezen a napon emlékeznek meg azokról a szentekről is, akiknek nincs külön emléknapjuk a kalendáriumi év folyamán. III. Gergely pápa a VIII. században indította útjára ezt az ünnepet, amikor a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem “minden tökéletes igaznak” a tiszteletére szentelte. 

A kelta újévi hagyományokon alapuló, az angolszász országokban igen népszerű Halloween, vagyis “Mindenszentek éjszakája” (az angol All Hallow’s Eve rövidülése) szintén részese ennek az ünnepkörnek.

Halottak napja

A Halottak napja szintén önálló keresztény ünnep. Ez a megemlékezés jóval később épült be a katolikus egyház szokásai közé (először 998-ban ünnepelték). 

A  halottakról való megemlékezés a XI. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, de csak a XIV. században vált hivatalossá.

A katolikusok november 2-án tartják, mindenszentek napját követően. 

Szokások és hagyományok

A népi kultúrában a Mindenszentek ünnepéhez kevés (és leginkább egyházi) szokás kötődik, ezzel szemben a Halottak napja igen színes hagyományokkal rendelkezik. A két napra vonatkozó tradíciók azonban az idők során többé-kevésbé összekeveredtek.

Sok európai országban (köztük Magyarországon is) szokás, hogy ezeken a napokon az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak az emlékükre. Ezt a szokást nem csak a katolikusok tartják, hanem a protestánsok is átvették.

A gyertyák a halottakért égnek, mivel a tűz megtisztulást hoz számukra. A gyertyák célja – a megemlékezésen túl – az, hogy a véletlenül kiszabadult lelkek könnyebben visszataláljanak sírjaikba és ne kísértsék az élőket. A sírok megtisztításának és feldíszítésének eredetileg az volt a célja, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben.

November 2-án az elhunytak emlékezetére pár órára a harangok is megszólalnak. A néphit szerint ennek köszönhetően a halottak lelkei megnyugszanak és megpihennek, szenvedéseik pedig enyhülnek. Többfelé úgy tartották, hogy a két ünnep közötti éjszakán halottak miséznek a templomban és a harangszó kíséretében hazalátogatnak körülnézni. Az emberek fényt gyújtottak minden helyiségben, hogy a hazatérő halottak könnyen eligazodjanak a házban.

Régen hagyomány volt, hogy a “halottak hetében” az emberek nem dolgoztak, mivel ebben az időszakban a munka megzavarta a halottakat és bajt hozhatott a ház népére. A munkatilalomnak köszönhetően nem volt szabad földet művelni, mosni, takarítani, de még káposztát savanyítani sem. Sokfelé szokás volt az is, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót és vizet tettek az asztalra. Az ortodox hívek a temetőbe is vittek ennivalót és a sírokra helyezték azokat, a maradékot pedig a koldusoknak adták.

Országtól, vallástól, habitustól is függ, ki hogy emlékszik meg halottairól; számunkra furcsa is lehet, de a halottak napja több országban is vidám ünnep, piknikkel és bulizással, sőt, van ahol még pénzt is égetnek.

1; Gyertyák – Először is tisztázzuk saját szokásainkat. Azt minden kisiskolás tudja, hogy ilyenkor elmegyünk a temetőbe, és gyertyát, vagy mécsest gyújtunk, azt talán kevesebben, hogy miért? Úgy tartja a hagyomány, hogy a Mindenszentek és a halottak napja közötti éjszakán hazalátogatnak a lelkek körülnézni, emiatt régen sok helyütt nem csak a temetőben, de otthon a háznál is gyertyát gyújtottak; azért is, hogy a lelkek a házban ne tévedjenek el, és azért is, hogy a gyertyalángnál könnyen visszataláljanak, ne bolygassák az élőket.

2; Gyertyák még egyszer – Zentán hagyomány volt, hogy minden családtag meggyújtott egy gyertyát, és úgy tartották, akié először leég, az fog először meghalni. Ennél kevés rosszabb hagyományt tudunk mutatni, reméljük, már nem csinálják.

3; Színes sárkány és fiambre – Jöjjenek a derűsebb szokások: Guatemalában november 1-jén élénk színekbe öltözött emberekkel telik meg a temető: színes díszekkel dekorálják a sírokat, majd közösen elkészítik az ég és föld között kaput nyitó hatalmas szélsárkányszerűséget. Miután elkészültek, a temetőben együtt elfogyasztják a fiambrét, ami egy tojásból, kolbászból, felvágottakból, kukoricából, kelbimbóból és más zöldségekből készült egytálétel. Fiambrét az évnek csak ezen a napján esznek, és az udvariasság megkívánja, hogy az arra járó idegeneket is megkínálják vele.

4; Még egy különleges étel – az Andok egyes részein halottak napján guagua de pant esznek colada moradaval: ebből az elsőbbik egy csecsemő formájú édes, töltött sütemény, a második pedig a hozzá kínált sötétbordó lekvár, melyet felénk ismeretlen gyümölcsökből, és piros bogyósokból készítenek. Ezeket a házilag készült fánkokat általában a sír mellett fogyasztják el a családtagok.

5; Woodoo – Haitin a mágikus vallás hívei ezen a napon összegyűlnek, és többen közülük Gedének, a vudu halottak istenének öltöznek, vagy éppen felajánlásokat tesznek neki. Gyertyákat, ételt és habanerós rumot tesznek ki, és az egész napos dobolás közben vannak akik véráldozatot mutatnak be, és megint mások az átszellemültség közepette genitáliákat is bedörgölik a csípős rummal. Gede egyben a termékenység istene is, így időnként előfordul, hogy élet és halál az ünnepség közepén bősz kopulálásban találkozik.

6; Halloween – a legismertebb mind közül, azt talán mégis kevesen tudják, hogy a töklámpásos-csokivadászos ünnep valójában a kelta újév kezdete, egyben az a nap, amikor a lelkek a holtak birodalmába vándorolnak. Maga a beöltözés és a kivájt tök már egy plusz csavarral került a történetbe.

7; Étel és ital – a kínaiak úgy tartják, hogy évente egy hónapon át megnyílik a pokol kapuja, és ilyenkor a nem kellő tisztességgel eltemetett vagy tévelygő szellemek feljönnek közéjük. A Szellemünnep havában hatalmas fesztivált tartanak, rengeteg ételáldozattal, mert úgy gondolják, hogy a jól tartott szellem barátságos szellem. Vannak családok - főleg ahol nemrég hunyt el rokon - akik külön meg is terítenek ez időszakban az asztaluknál, és az üres helyre is felszolgálják a fogásokat, de ilyenkor az utcán is mindenütt kikészített ételekbe lehet botlani.

8; Nevetés – nem halottak napi szokás, de nézzétek el, itt a helye: Kínában a 100 év felettiek halálakor “nevetős temetést” tartanak, mert úgy gondolják, hogy 100 év a hosszú élet, vagyis a szép kor határa. Bármennyire is sajnálják az elhunytat a családtagok, ilyenkor a hagyományos fehér gyászruha helyett pirosba öltöznek és megpróbálnak mosolyogni, nevetni, mert nem szeretnék, hogy halottuk szomorúnak lássa őket.

9; Pénzégetés – Hong Kongban pénzt, vagy manapság már inkább játékpénzt égetnek az emberek, mert úgy tartják, hogy a túlvilágon is szükség van pénzre, és elhunyt szeretteik kétféle módon juthatnak hozzá; vagy a temetésen küldik el velük, vagy évente egyszer az Éhes Szellemek Ünnepén égetéssel tudják átadni nekik.

10; Bulizás színes cukorkoponyákkal – Mexikóban a halottak napja egy színes ünnep, ahol a halottaknak ajándékokat visznek; a kisgyerekek sírjához játékokat, a felnőttekéhez mezcalt, tequilát tesznek, és nem ritka, hogy a sír mellett piknikeznek, mulatnak a rokonok és barátok, jókedvűen megemlékezve az elhunytról. Az ünnep ismert jelképe a színes cukorkoponya, amit a sírok dekorálására és egymás megajándékozására egyaránt használnak.

Forrás: www.csaladvilag.hu; www.tizdolog.hu

Képek