Kezdés: 16.00
Elméleti óra: Mindenszentek és a Halottak Napja
Vége: 17.00
Mindenszentek ünnepe
A Mindenszentek ünnepe keresztény ünnep. A római katolikus egyház hagyományosan november első
napján ünnepli, a keleti és ortodox felekezetek viszont más napokon tartják.
A protestáns egyházakban katolikus hatásra részben elterjedt, de nem hivatalos
ünnep. Mindenszentek az
összes üdvözült lélek ünnepe, és ezen a napon emlékeznek meg azokról a
szentekről is, akiknek nincs külön emléknapjuk a kalendáriumi év folyamán. III. Gergely pápa a VIII. században indította útjára
ezt az ünnepet, amikor a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak
minden vértanúnak, hanem “minden tökéletes igaznak” a tiszteletére szentelte.
A kelta újévi hagyományokon alapuló, az angolszász
országokban igen népszerű Halloween, vagyis “Mindenszentek éjszakája” (az angol All
Hallow’s Eve rövidülése) szintén részese ennek az ünnepkörnek.
Halottak napja
A Halottak napja szintén önálló keresztény ünnep. Ez a megemlékezés jóval
később épült be a katolikus egyház szokásai közé (először 998-ban ünnepelték).
A
halottakról való megemlékezés a XI. században terjedt el széles körben a clunyi
bencések hatására, de csak a XIV. században vált hivatalossá.
A katolikusok november 2-án tartják, mindenszentek
napját követően.
Szokások és hagyományok
A népi
kultúrában a Mindenszentek ünnepéhez
kevés (és leginkább egyházi) szokás kötődik, ezzel szemben a Halottak napja igen
színes hagyományokkal rendelkezik. A két napra vonatkozó tradíciók azonban az idők
során többé-kevésbé összekeveredtek.
Sok
európai országban (köztük Magyarországon is) szokás, hogy ezeken a napokon az
emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és
gyertyákat, mécseseket gyújtanak az emlékükre. Ezt a szokást nem csak a
katolikusok tartják, hanem a protestánsok is átvették.
A
gyertyák a halottakért égnek, mivel a tűz megtisztulást hoz számukra. A
gyertyák célja – a megemlékezésen túl – az, hogy a véletlenül kiszabadult
lelkek könnyebben visszataláljanak sírjaikba és ne kísértsék az élőket. A sírok
megtisztításának és feldíszítésének eredetileg az volt a célja, hogy a halottak
szívesen maradjanak lakhelyükben.
November
2-án az elhunytak emlékezetére pár órára a harangok is megszólalnak.
A néphit szerint ennek köszönhetően a halottak lelkei megnyugszanak és
megpihennek, szenvedéseik pedig enyhülnek. Többfelé úgy tartották, hogy a két
ünnep közötti éjszakán halottak miséznek a templomban és a harangszó
kíséretében hazalátogatnak körülnézni. Az emberek fényt gyújtottak minden
helyiségben, hogy a hazatérő halottak könnyen eligazodjanak a házban.
Régen
hagyomány volt, hogy a “halottak hetében” az emberek nem dolgoztak, mivel ebben
az időszakban a munka megzavarta a halottakat és bajt hozhatott a ház népére. A
munkatilalomnak köszönhetően nem volt szabad földet művelni, mosni, takarítani,
de még káposztát savanyítani sem. Sokfelé szokás volt az is, hogy a halottak
számára megterítettek, kenyeret, sót és vizet tettek az asztalra. Az ortodox
hívek a temetőbe is vittek ennivalót és a sírokra helyezték azokat, a maradékot
pedig a koldusoknak adták.
Országtól,
vallástól, habitustól is függ, ki hogy emlékszik meg halottairól; számunkra
furcsa is lehet, de a halottak napja több országban is vidám ünnep, piknikkel
és bulizással, sőt, van ahol még pénzt is égetnek.
1; Gyertyák –
Először is tisztázzuk saját szokásainkat. Azt minden kisiskolás tudja, hogy
ilyenkor elmegyünk a temetőbe, és gyertyát, vagy mécsest gyújtunk, azt talán
kevesebben, hogy miért? Úgy tartja a hagyomány, hogy a Mindenszentek és a
halottak napja közötti éjszakán hazalátogatnak a lelkek körülnézni, emiatt
régen sok helyütt nem csak a temetőben, de otthon a háznál is gyertyát
gyújtottak; azért is, hogy a lelkek a házban ne tévedjenek el, és azért is,
hogy a gyertyalángnál könnyen visszataláljanak, ne bolygassák az élőket.
2; Gyertyák
még egyszer – Zentán hagyomány volt, hogy minden családtag meggyújtott egy
gyertyát, és úgy tartották, akié először leég, az fog először meghalni. Ennél
kevés rosszabb hagyományt tudunk mutatni, reméljük, már nem csinálják.
3; Színes
sárkány és fiambre – Jöjjenek a derűsebb szokások: Guatemalában november
1-jén élénk színekbe öltözött emberekkel telik meg a temető: színes díszekkel
dekorálják a sírokat, majd közösen elkészítik az ég és föld között kaput nyitó
hatalmas szélsárkányszerűséget. Miután elkészültek, a temetőben együtt
elfogyasztják a fiambrét, ami egy tojásból, kolbászból, felvágottakból,
kukoricából, kelbimbóból és más zöldségekből készült egytálétel. Fiambrét az
évnek csak ezen a napján esznek, és az udvariasság megkívánja, hogy az arra járó
idegeneket is megkínálják vele.
4; Még egy különleges étel – az Andok egyes részein halottak napján
guagua de pant esznek colada moradaval: ebből az elsőbbik egy csecsemő formájú
édes, töltött sütemény, a második pedig a hozzá kínált sötétbordó lekvár,
melyet felénk ismeretlen gyümölcsökből, és piros bogyósokból készítenek. Ezeket
a házilag készült fánkokat általában a sír mellett fogyasztják el a
családtagok.
5; Woodoo – Haitin a mágikus vallás hívei ezen a napon összegyűlnek,
és többen közülük Gedének, a vudu halottak istenének öltöznek, vagy éppen
felajánlásokat tesznek neki. Gyertyákat, ételt és habanerós rumot tesznek ki,
és az egész napos dobolás közben vannak akik véráldozatot mutatnak be, és
megint mások az átszellemültség közepette genitáliákat is bedörgölik a csípős
rummal. Gede egyben a termékenység istene is, így időnként előfordul, hogy élet
és halál az ünnepség közepén bősz kopulálásban találkozik.
6; Halloween – a legismertebb mind közül, azt talán mégis kevesen
tudják, hogy a töklámpásos-csokivadászos ünnep valójában a kelta újév kezdete,
egyben az a nap, amikor a lelkek a holtak birodalmába vándorolnak. Maga a
beöltözés és a kivájt tök már egy plusz csavarral került a történetbe.
7; Étel
és ital – a kínaiak úgy tartják, hogy évente egy hónapon át megnyílik a
pokol kapuja, és ilyenkor a nem kellő tisztességgel eltemetett vagy tévelygő
szellemek feljönnek közéjük. A Szellemünnep havában hatalmas fesztivált
tartanak, rengeteg ételáldozattal, mert úgy gondolják, hogy a jól tartott
szellem barátságos szellem. Vannak családok - főleg ahol nemrég hunyt el rokon -
akik külön meg is terítenek ez időszakban az asztaluknál, és az üres helyre is
felszolgálják a fogásokat, de ilyenkor az utcán is mindenütt kikészített
ételekbe lehet botlani.
8; Nevetés – nem halottak napi szokás,
de nézzétek el, itt a helye: Kínában a 100 év felettiek halálakor “nevetős
temetést” tartanak, mert úgy gondolják, hogy 100 év a hosszú élet, vagyis a
szép kor határa. Bármennyire is sajnálják az elhunytat a családtagok, ilyenkor
a hagyományos fehér gyászruha helyett pirosba öltöznek és megpróbálnak
mosolyogni, nevetni, mert nem szeretnék, hogy halottuk szomorúnak lássa őket.
9; Pénzégetés
– Hong Kongban pénzt, vagy manapság már inkább játékpénzt égetnek az
emberek, mert úgy tartják, hogy a túlvilágon is szükség van pénzre, és elhunyt
szeretteik kétféle módon juthatnak hozzá; vagy a temetésen küldik el velük,
vagy évente egyszer az Éhes Szellemek Ünnepén égetéssel tudják átadni nekik.
10; Bulizás színes
cukorkoponyákkal – Mexikóban a halottak napja egy színes ünnep, ahol a
halottaknak ajándékokat visznek; a kisgyerekek sírjához játékokat, a
felnőttekéhez mezcalt, tequilát tesznek, és nem ritka, hogy a sír mellett
piknikeznek, mulatnak a rokonok és barátok, jókedvűen megemlékezve az
elhunytról. Az ünnep ismert jelképe a színes cukorkoponya, amit a sírok
dekorálására és egymás megajándékozására egyaránt használnak.
Forrás: www.csaladvilag.hu; www.tizdolog.hu
Képek
